Pécsvárad ma is álló római katolikus plébániatemplomát 1757-ben, a saját pénzéből kezdte építtetni az akkori pécsváradi apát, gróf Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich. Az épület tíz évvel később készült el, és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
A templom ma is uralja a város látképét, és aki felért a meredek Vár utcán, az láthatja, hogy az épületnek már a környezete is bővelkedik értékes örökségekben: a közelében fekszik a pécsváradi monostorvár, amelynek története 998-ig nyúlik vissza; a főhomlokzata előtt pedig 1836-ban létesített kálváriaegyüttes található. A templomkertben négy barokk, illetve neobarokk stílusú műalkotás áll: Nepomuki Szent János, Szűz Mária, Szent József és Szent Vendel szobra.
Az ugyancsak barokk stílusú Nagyboldogasszony templom mintegy 40 méter hosszú, a szélessége és a belmagassága egyaránt közel 20 méter, a tornya pedig több mint 40 méteres magasságba nyúlik fel. A toronysisak csúcsán kettőskereszt hirdeti Pécsvárad templomának egykor apátsági rangját. A torony jelenleg három harangnak ad otthont, melyek közül kettő, egy 550 és egy 260 kilogrammos szólaltatható meg. A hangjuk időről időre betölti a teret a Zengő alján.
Amikor megállunk a főhomlokzat előtt, szemünkbe ötlik a bejárat feletti faragvány: az Eltz-címer az. Felette hegedűablak, annak két oldalán pedig szoborfülkék vonzzák a tekintetet. A fa ajtón belépő látogatót aztán odabent tágas, világos tér fogadja.
A barokk és a rokokó stílus meghatározó a templomban, amelyben elegáns boltozatok és pillérpárkányok, jellegzetes, lant alakú ablakok, az épülettel egykorú tölgyfapadok is magukra vonják a figyelmet. A templom legfőbb ékei azonban a fából faragott oltárok. Művészien formázott gyertyatartóival, aranyozott keretű képeivel a két mellékoltár is lenyűgöző hatást kelt, de ezt is felülmúlja a szentélyt uraló főoltár, amelynek festménye Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja.
Az aranyozással díszített rokokó szószéknek mind a színezése, mind a formakincse emlékeztet az oltárokéra. A keresztelőkút különlegességét viszont az adja, hogy tarkán mintázott vörösmárványból készült. Ezt az aranyozott ezüst ereklyetartót pedig – benne egy szálkával Krisztus keresztjéből – felszentelési keresztként még a templom építtetője, Eltz apát ajándékozta ide.
A karzat viszonylag keskeny nyílását az orgonaszekrény sípháza uralja. Hogy ki készítette a templom eredeti orgonáját, nem tudni, az viszont biztos, hogy a hangszert később Angster József műhelye építette át. Ez utóbbi orgona felújítása pedig éppen a templom felszentelésének 250. évfordulójára készült el.
A pécsváradi Nagyboldogasszony templom két és fél évszázad múltán továbbra is nyitva áll a hívek előtt - Isten és az imádság házaként, ahol összegyűlhetnek az Úr gyermekei.