A falu neve a középkorban "Luszhetyn" névalakban fordul elő. Valószínűleg lovakkal szolgált a pécsváradi apátságnak, amelynek 1015-ös alapító oklevelében először olvashatjuk a nevét.
A XlV. században már önálló plébánia volt. A török elleni felszabadító háborúkban elpusztult községet 1710 után németekkel telepítették be. A falu ma szinte teljes egészében katolikus vallású. 1776-tól a Vallásalap gyakorolta a kegyuraságot. Barokk templomát a német telepesek 1754-ben építették fel és a középkori patrocíníum alapján, Szent Márton toursi püspök tiszteletére szentelték. A plébánia templom" az 1892-ben pusztító tűzvészt követően épült újjá. Az amíensí köpenymegosztó jelenetet ábrázoló főoltárképet Graíts Endre 1893-ban festette.
