Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud néven. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A XIV. században is az apátság birtokának írták.1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
Az államalapítás korában fontos hely volt, Szent István király adományozta a Pécsváradi Bencés Apátságnak, így először a Pécsváradi Apátság 1015-ös alapítólevelében az apátság birtokához tartozó jobbágyközségként említik a település nevét. Temploma a török hódításig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A településen jelenleg az 1887-ben építtetett római katolikus templom áll, melyet Schraub Lajosné Gáf Erzsébet a hajdani molnár felesége építtetett, saját vagyonából. Elbeszélések szerint – családját az úr és a szűzanya megmentette a malomban keletkezett tűztől. Hálája jeléül építtette a templomot és a kálváriát a malommal szemközti domb tetejére.
