Szent György naphoz (április 24.) közeledve összegyűjtöttük városunk védőszentjének és címerének rövid történetét. Bővebben a Sárkányt legyőző lovagról és a címer kialakulásáról a Pécsvárad monográfiában olvashatunk.
Pécsvárad címere a középkorban az apáti címer, a török idők után Sárkányölő Szent György, a gonosz legyőzője: a kék mezőben látható Szent György lovag lándzsájával ledöfi a sárkányt.
Sárkányölő Szent György a bűn, a gonosz, a pusztulás legyőzésének szimbóluma. A néphit előszeretettel tiszteli benne a tavasznak a tél feletti győzelme jelképes alakját is. Magyarországi tisztelete már Szent István korában kezdődött: első királyunk Nagyobbik legendája szerint István király Szent György vértanú zászlaja alatt vonult hadba a pogány lázadók és Koppány ellen. Miután legyőzte őket, papokat hívott az országba, és egyikük, Asztrik apát a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített. Középkori Szent György ábrázolás Pécsváradon egyelőre nem ismeretes, noha tisztelete a térítés korának missziós bencéseinél kézenfekvő volna. Itteni tisztelete a török utáni időkben bukkan fel, a háborúktól, járványoktól való megszabadulás emlékére. Először pecséten, később címerben jelenik meg.
Sárkányölő Szent György alakja megjelenik a város főterén 1806-ban felállított Szentháromság-szobor főoltárán is. A szobrot nagy járvány után emelték, ezért gyógyító- és védőszenteket sorakoztattak fel rajta.
A korábbi Szent György ábrázolások alapján Pécsvárad önkormányzata 1992-ben újította fel a város címerét. Az azóta is használatos hivatalos címer Csizmadia László munkája.
Gállos Orsolya szövege alapján
